Napjainkban divatos dologgá vált a sportolók mentális állapotával foglalkozni. A tapasztalataim alapján azt gondolom, gyerekcipőben jár a kérdés Magyarországon. Az egyik sportklubnál, amikor felmerült egy edzőnél, hogy foglalkozik-e a sportolók mentális felkészítésével, azt felelte, azzal ő nem foglalkozik, arra ott van a sportpszichológus. Na mármost, ok, rendben, van sportpszichológus a klubnál. Az a kérdés, hogy milyen gyakorisággal, milyen mennyiségben és mélységben jut erőforrás egy-egy sportoló mentális állapotának figyelésére, fejlesztésére. A másik dolog, hogy az edzők, vezetők, időnként a szülők lelki kérdéseivel is külön érdemes foglalkozni, mivel - főleg egy utánpótláskorú sportoló esetén - ezen személyek összessége teszi ki, milyen állapotban van aktuálisan egy edzésen, meccsen a versenyző. Szóval, a technikai, taktikai, erőnléti felkészítés mellé megérkezett a mentális felkészítés, mint olyan. Ízlelgetjük, érezzük a szükségességét, de egyelőre sok helyen csak találgatják, mi fán terem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
