Jobban vágyunk az elismerésre, mint bármi másra az életben. Egy politikus pl. nem elsősorban a hatalomért harcol, egy gazdag vállalkozó nem az értékes tárgyakért, luxusautóért, kacsalábon forgó palotáért dolgozik, hanem leginkább mások elismeréséért. Csak akkor vagyunk magabiztosak és nyugodtak, ha a számunkra fontos emberek elismerését megkapjuk.
Gyermekként a szüleink, tanáraink, edzőink, felnőttként a barátaink, munkatársaink, a családtagjaink elismerését vágyjuk. Az elismerés nem feltétlenül nélkülözhetetlen táplálékként szolgál, hanem arról van szó, hogy magunkra a mások általi elismerés lenyomataként tekintünk.
Nézzük mi is a pontos definíciója az elismerésnek: valamely érdem, érték, kiválóság megbecsülő értékelése, illetve ennek kinyilvánítása.
Miért is fontos számunkra annyira mások elismerése? Mert megerősítenek abban, hogy értékesnek lássuk magunkat. Érezzük, hogy szeretve vagyunk. Az alkotómunka, a teljesítmény, a dolgok megteremtésének alapja az elismerés. Egyszerűen szükségünk van arra, hogy állandó visszajelzést kapjunk.
Milyen összefüggés van az elismerés igénye és az önbizalmunk mértéke között?
Óriási. Bár az önbizalom szóban benne van, hogy magunkban bízunk, de pl. egy 11 éves gyermek önbizalmát egy felnőtt, a negatív megjegyzésével a 0-ra le tudja redukálni.
Miért nem tudjuk magunknak ezt megadni, mármint az önbizalmat mások nélkül felépíteni?
Meg tudjuk, ill. fel tudjuk. Pontosabban tudnánk. Mivel társas lények vagyunk, ezért hajlamosak vagyunk a kapcsolataink, az embertársaink minősítése alapján tekinteni magunkra. Pedig sokkal többek vagyunk annál, mint amit mások kívülről látnak belőlünk! Túl kell néznünk azon, ahogy mások felületesen látnak belőlünk!
Hogyan hat a teljesítményre az elismerés?
Nagy mértékben. Elismerés hiánya nélkül sokkal nehezebb dolgunk van jól teljesíteni.
Ítélkezésekkel, esetleg rosszindulatú megjegyzésekkel meg lehet mérgezni a másik lelkét, ezáltal önértékelését. Az elismerés pedig szárnyakat ad az előre haladásban!
Milyen formái vannak az elismerésnek?
Egy vállveregetés, egy kézfogás, taps, egy biztató, bátorító mondat, egy őszinte mosoly, minden, ami a másiknak jól esik. Az interneten keresztül választhatunk a like gomb helyett egyedi szívből jövő szöveges üzenetet, amennyiben tényleg ki szeretnénk fejezni az elismerésünket!
A dicséret vagy a biztatás jelenti az elismerést? A dicséret, nem feltétlenül jelent minden esetben elismerést, mivel általában rólunk szól, arról, hogy nekünk megfelelt a másik tette, eredménye. A bátorítás szól a másikról, azzal adjuk meg az elismerést, hogy díjazzuk az erőfeszítéseit. A dicséret általában az eredményre, a bátorítás a fejlődésre koncentrál.
Érdekes módon a mások előtt kapott elismerés vagy ítélkezés sokszorosan hat, ezért csak bátran adjuk az elismerést pl. edzőként a csapat előtt, családapaként a többi családtag előtt. Ha mégis valami (építő) kritikát fogalmaznánk meg, azt lehetőleg tegyük négyszemközt!
Mikor van szükség leginkább az elismerésre (most már bátorításra)?
Pont akkor, amikor éppen kudarcot élünk meg vagy egy konfliktus miatt rosszul érezzük magunkat. Ekkor adja a legnagyobb segítséget!
Az elismerés ellentéte az ítélkezés, hibáztatás. Amikor nem sikerül valami a másiknak és lehordjuk. Miért cselekednek mégis ellentétesen, még akár a jó szándékú emberek is, ha tudják, hogy a bátorítás segít nehéz helyzetben a másikon? Jellemzően irigységből. A korábban magukba gyűjtött negatív mintákból. „Na, most aztán kiderül, a másik sem jobb, mint mi vagyunk!” „Sőt, ha a másikat kudarc éri, akkor mi tűnünk eredményesebbnek!” Na, ez nem fair hozzáállás még egy ellenféllel, pláne nem egy csapattárssal, családtaggal szemben sem!
Miért nem képes valaki soha egy másik ember elismerésére? Valószínűleg azért, mert ő egy lelkileg sérült személyiség. Azzal védekezik, hogy cinikusan szemléli a világot, és senki iránt nincs benne elismerés. Ezen az emberen is úgy segíthetünk, ha elismerjük mások előtt. Persze őszintén és indokkal! A nem őszinte elismerés ellentétesen hat. Aki a személyiségfejlődése során nem kapja meg a megfelelő érzelmi, közösségi elismerést, akár súlyosan torzult személlyé is válhat.
Milyen sérülést okozhat az ítélkezés?
Amikor a lelkünket sebzik meg, meginog a biztonságérzetünk, az összetartozás iránti vágyunk, az önbecsülésünk. Az elismerés hiánya esetén egy úgynevezett érzelmi csődbe kerülhetünk, ami akár fizikai tünetekben jelentkező, megbetegítő stresszt is okozhat.
Mit tegyünk, amikor elismerés helyett ítélkezést kapunk?
Dobjuk vissza a labdát oda, ahonnan kaptuk! Egy jó tanács: csakis egy általunk elismert személy elismerése méltó arra, hogy kivívjuk magunknak!
Természetesen az a legfontosabb, hogy megtanuljuk saját magunkat elismerni és akkor mások elismerése már csak hab a tortán.
Mi tegyünk, ha fejlődni szeretnénk?
Szálljunk ki az ítélkezők, hibáztatók világából és lépjünk át a bátorítók, elismerők világába!
Építsük fel és gyakoroljuk az elismerést önmagunk és mások felé is egyaránt!
Tégy egy próbát most!
Írj össze 5 elismerő mondatot magaddal kapcsolatban, melyek azok a tulajdonságaid, értékeid, tetteid, eredményeid, amelyek alapján értékesnek tartod magad!
Ugyanezt tedd meg a párod, gyermeked, szülőd, esetleg a gyermeked focicsapatának egyik játékosával!
Ha nem megy az elismerés, fordulj hozzánk bizalommal, segítünk!
Vicc: Melyik a legfeleslegesebb elismerés a világon? Amit a sírkövünkre írnak!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
