A CÉLRAVEZETŐ

A célodhoz vezetlek

Hogyan lehetsz szülőként jó menedzsere sportoló gyermekednek?
Avagy: a szülő, mint sportmenedzser

Háromgyermekes apaként, közülük két élsportolóval, a mindennapjaim része, hogyan adhatnék, minél több támogatást gyermekeim számára céljaik elérése érdekében? Nagyon összetett a kérdés. A gyerek eldönti kb. 3 éves korában (na jó, lehet, hogy inkább 5 vagy 6 évesen), hogy ő világklasszis sportoló lesz. Aztán vagy az lesz, vagy nem lesz az. Mindegy, hogy mi lesz, a mi dolgunk szülőként, hogy a maximális támogatást megadjuk gyermekünknek ahhoz, hogy elérje céljait és megvalósítsa álmait.

kapus.jpg

A szülő a második legfontosabb szereplő a gyermekkorú sportoló életében. Miért, ki az első? Hát ki más, mint az edzője! Mi a legfontosabb közege? Hát mi más, mint a klubja! Csak aztán jön a család. Hangsúlyozom kizárólag a sporttal kapcsolatos célok esetében igaz ez a sorrend.

Nem az edzők és klubok szerepéről kívánok részletes elképzelést felvázolni, hogyan kellene, hogy kezeljék a gyereket szakmai vagy akár mentális felkészítés szempontjából.

Kifejezetten arról van most szó, hogy a szülő, mit tehet gyermeke sikeresebbé válása érdekében. Nyilvánvaló, hogy egy (él)sportolói múlttal rendelkező ős, tud adni akár szakmai iránymutatást is gyermekének. Erre egyébként az edző, a klub a legalkalmasabb szereplők, még az előző esetben is. Ha nem vagyunk elégedettek az edző vagy klub szakmai munkájával, akár át is vihetjük egy másik klubba gyermekünket.

szulok.jpg

Vonatkoztassunk most el az aktuális edzőtől és klubtól és vegyük számba mit tehetünk valójában gyermekünkért!

Miért fontos egyáltalán a szülő a háttérben? Mert a gyermek, szülő (menedzser) nélkül el van veszve! 5, 10, de még 15 évesen is elmondható, hogy szinte fogalma sincs arról, milyen lehetőségei vannak az életben, az élsportban.  Többnyire arról sincs, hogy jó helyen van-e, ott, ahol van. Vannak érzései, gondolatai, összehasonlítási alapjai viszont elég ritkán.

Az alábbiakban megtalálható az a 6 legfontosabb terület, ahol a szülő hozzá tud tenni gyermeke élsportolói lehetőségeihez, karrierjéhez:

  1. A legfontosabb, hogy legyünk tisztában gyermekünk saját vágyaival és céljaival! Semmiképp ne mi határozzuk meg az ő személyes céljait, se az egész pályafutására, se akár egy adott mérkőzésére vonatkoztatva!  
  2. Kutassuk számára folyamatosan a lehetőségeket! Ha élsportoló szeretne lenni gyermekünk, a választási lehetőségek feltárása, a fejlesztési lehetőségek megtalálása, az azokhoz való hozzájutás, ez a mi, szülői felelősségünk. Vigyük el egyéni képzésre, mentális fejlesztő programokra!
  3. Támogassuk gyermekünk önbizalomépítését! A mi dolgunk szurkolni, biztatni a gyereket a pálya mellett. Értékelni, építő kritikát mondani ráérünk egy meccs másnapján, aludva rá egyet, lehiggadva, négyszemközt. Egyébként a szakmai értékelést bízzuk legfőképp az edzőjére. Egy gyereknek semmi nem tud jobban fájni, mint amikor a társai és a közönség előtt kapja a kritikát, esetleg szidást a saját apjától vagy anyjától! Ne szóljunk bele a játékába, ne adjunk instrukciókat, az az edző dolga! Inkább kérdezzük, tárjuk fel, ismerjük meg a benne lévő gondolatokat, érzéseket a meccsek és edzések után!
  4. Mutassunk példát! Rendszeres sportolással, egészséges táplálkozással, kulturált viselkedéssel a sporteseményeken és kitartással a saját céljaink mellett az életben.
  5. Kommunikáljunk rendszeresen a klubjával, edzőjével! A gyerek soha nem fog tudni kiállni maga mellett, az edzőjénél és klubjánál, úgy, mint egy felnőtt, a szülő. Ezt fel kell vállalnunk! Kulturált módon, tiszteletteljesen. Menjünk el a fogadóórákra, kérdezzünk a gyermekünk felől! Ha igazságtalanságot érzünk, ne hagyjuk annyiban! Ha szükséges, közvetítsük gyermekünk belső világát az edzője felé, mindaddig, amíg nem képes önállóan képviselni, megvédeni magát és az érdekeit!
  6. Éljük meg együtt vele az élményeket! Legyünk ott a meccsein! Nézzünk együtt nagy meccseket élőben vagy a tv-ben! Ajánljunk neki és olvassunk mi is sport témájú könyveket!

ropi.jpg

A lényeg, hogy támogassuk, óvjuk, és legfőképpen szeressük gyermekünket!

Ne feledjük, nem az a fontosabb, hogy világbajnok legyen, és büszkék lehessünk rá, mint hogy a szeretetünket és támogatásunkat minden - főleg nehéz - pillanatában megkapja!

És még valami: fogadd el a lányod vagy fiad olyannak, amilyen! Ha más, mint a többiek, akkor is! Sőt örülj annak, hogy ő is egy egyedi, különleges és csodálatos teremtménye a világnak, úgy, ahogy te is!
Te, a gyermeked lelkes menedzsere!

Tetszett a cikk? Akkor nyomj egy like-ot és oszd meg a cikket ismerőseiddel!
Kövess a Facebookon is!

Képek forrása: Usplash

A bejegyzés trackback címe:

https://celravezetok.blog.hu/api/trackback/id/tr4515494892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2020.02.29. 07:51:50

Jó az a gyereknek, ha főállású doppingszer tesztelő szórakoztatóipari szakmunkás lesz ?

spinat 2020.02.29. 08:43:21

A javaslatok nagy része hiba. Egyrészt 15 éves kora előtt egy gyerek nem akar komolyabban élsportoló lenni, mint tűzoltó, katona vagy vadakat terelő juhász. Dícsérni, vigasztalni, oké. Szülő sose elemezze a teljesítményt, még másnap se. Hagyd az egészet a klubra. Aztán ha nem lesz élsportoló, de 30 éves koráig versenyszerűen sportol 3. vagy 4. osztályban, az teljesen rendben van. Mondom ezt edzöként.

GabikA 2020.02.29. 11:22:18

@spinat: "Szülő sose elemezze a teljesítményt, még másnap se."

miert? mi a gyerekkel mindig megnezzuk a meccs felvetelet, konkretan a gyerek mit hol hibazott, mint csinalt szepen, mire kellene figyelni, egyutt, kozosen.

"Hagyd az egészet a klubra"

na az a par altalanos, egesz csapatra vonatkozo mondat biztos tobbet er...

spinat 2020.02.29. 14:41:46

@GabikA: mert esetleg a szülő nem ért hozzá. Másrészt csak nyomás és teljesítménykényszer alá kerül a szülőkkel szemben, amit tinédzserkor előtt nem tud jól feldolgozni. Harmadrészt meg az edző ha a csapat előtt nem is elemez ki mindenkit egyénileg, edzésen figyeli őket és tud javítani. Már ha jó edző. Ha nem, akkor meg úgyse lesz nála senki élsportoló. Gondolod a gyerek másnap tudja, hogy a meccsen mit miért csinál és emlékszik rá következő meccsen, hogy mit beszéltetek meg? Ez nem így működik.

A CÉLRAVEZETŐ

Ezen a blogon megosztom a saját céljaim felé vezető úton és a mások céljainak eléréséhez nyújtott szolgáltatásom közben szerzett tapasztalataimat.

Friss topikok